Szöveg: Bonnyai Zsuzska, fotók: Zászkaliczky Réka, Kelényi-Molnár Rozália, Kelényi Zsolt
Balatongyörök – 2020. február 2-án, a KÖSZI Téli berek évindító hétvége utolsó napján rendezték meg a 87. KÖSZI Megálló istentisztelet, amelyet Bonnyai Zsuzsanna, a tábor lelki vezetője tartott Balatongyörökön a Sóvár Konferenciaközpontban. Az istentisztelet igéje az alábbi volt: „Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (János evangéliuma 17,15). Zsuzska összefoglalója következik.
Amikor kiskamasz voltam, magam is gyakran táboroztam. Amikor a hittantáborban voltam, akkor mindig azt éreztem, hogy milyen jó lenne ilyen közel lenni Istenhez, ilyen hívő emberek közt, és akkor semmi sem zavarná meg a kereszténységemet. Adrian Plass: A kegyes kétbalkezes naplója című kötetében pont ez a mondat jött velem szembe: „Nagyon jó keresztény lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet.”
Ebben a világban élünk, ennek a világnak minden szépségével és minden becstelenségével együtt. Az ige világosan megmutatja, hogy Istennek az emberrel, veled és velem is célja van. Két képet használ ennek az érzékeltetésére: a só és a világosság képét. Mindkettő közszükségleti cikk, tehát nélkülözhetetlen, s azt jelenti, hogy Isten gyermekének helye van ebben a világban. Helyünk van ebben a világban! Nem könnyű ezt a leckét megtanulni, mert egész seregnyi tényező van, amely lazítani akarja a világhoz való kapcsolatunkat. Ezért alakulhatott ki a remeteség vagy a szerzetesrendek: ők is valószínűleg azt érezték, amit én kamasz koromban, amikor táboroztam.
Azt hiszem, hogy a kivonulás, az Istenre figyelés és az aszketikus élet is lehet egy formája az Istennel való kapcsolatnak, de mi, hétköznapi emberek itt, a Kárpát-medencében nem szabad, hogy közönyösek legyünk a minket körülvevő világgal szemben, ítélkezzünk vagy felsőbbrendűnek érezzük magunkat. Gondoljunk csak arra, amikor a tanítványok szeretnének a megdicsőülés hegyén maradni, Jézus azonban lejön, és magával hozza tanítványait is a szürke hétköznapokba.
Vagy gondoljunk Jézus főpapi imádságára, ahol így imádkozik: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem őrizd meg őket ebben a világban.” Isten gyermekeinek tehát ebben a világban van a helye. Miért kell bemennem ebbe a világba? Miért kell benne élnem? A parancs így hangzik: szolgálnom kell a világnak!
Amikor egyháztörténelmet tanítok a hetedikeseimnek, akkor vannak elég necces történetek, amiket bárhogy is szépítek, méltatlan ahhoz a krisztusi üzenethez és kéréshez, ami az ige. Ezen vitás történetek szereplői ebben a világban éltek, amelyben mi is itt élünk, és vagy teljesen szembementek a világgal, vagy totálisan megbotránkoztató volt a keresztény jelenlétük. Gondoljunk itt Borgia pápára1, aki az életével nem az apostoli szegénységet hirdette, aminek folyományaképpen az ismert előreformátor, Savonarola ki is prédikálta azért, hogy az egyház fókusza elterelődött, és már nem Jézus volt a központban, hanem az emberi ügyeskedés, hatalom, ármánykodás, miközben Isten szerepe valahogy a háttérbe szorult. Pedig a mi, azaz a keresztények dolga elsősorban világítani és a dolgokat megízesíteni.
Ezen a hosszú hétvégén a bibliai történeteken keresztül láthattuk Zakeust, akiben Jézus látta azt a pluszt, amit más nem, és ez Zakeust annyira feltöltötte, hogy azonnal változás történt az életében. Meglátni a másikban a jót, meglátni az embert, meglátni az istenarcot!
Ezután József története arra világított rá, hogy Istennek terve van velünk, és bármilyen tragédia történik velünk, a mi életünk benne van elrejtve, és ő az, aki minden rosszat a javunkra tud formálni. Ebben talán a legnehezebb hinni, de József példája ezt mutatja: Istennek terve van az életemmel, terve van a tragédiáimmal, traumáimmal.
Ezt követte egy talentumos példázat, amely pont arról szól, hogy úgy tudunk fejlődni, ha bízunk Istenben, bízunk a tőle kapott képességeinkben, kilépünk a komfortzónánkból és elkezdjük kamatoztatni ezeket a képességeket, ajándékokat.
Dávid pedig hiába volt a legkisebb, Isten nem azt nézte, hanem pontosan tudta, hogy miért éppen Dávidot választja ki! Isten kiválaszt és célja van az életemmel!
A samáriai asszony pedig megtapasztalta azt, amit maga Luther Márton, aki a torony élményben találkozott a kegyelmes és szerető Istennel, aki Krisztusban testet öltött és ismer minket, ismeri a gyengeségeinket, a hibáinkat, a bénázásainkat… közelebb van hozzánk, mint a bőrünk! Ismer, szeret, mindennel együtt és mindennek ellenére. Csupán azt kéri a mennyei Istentől, hogy vigyázzon ránk!
Mi lehet erre a mi válaszunk? Az, hogy nem tudunk mást tenni, mint só és világosság lenni, akik ebben a világban Jézus szeretetével és elfogadásával fordulunk egymás és a világ felé. Csak így érdemes: nyitottan, közösségben.
A következő KÖSZI Megálló istentiszteletet a járványügyi korlátozások feloldása utáni első KÖSZI-tábor végén tartjuk. KÖSZI-s áhítatokkal viszont találkozhattok a KÖSZI KaranTábor – Online Életfonal keretében, melyhez ezen a linken csatlakozhattok.
***
Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról!
Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:
https://www.facebook.com/koszi.toled.jo/
Kövess minket az Instagramon:
https://www.instagram.com/koszi.toled.jo/
Kövesd TikTok csatornánkon legújabb videóinkat:
https://www.tiktok.com/@koszi.toled.jo
Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide:
koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com
A Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KÖSZI) által szervezett 87. KÖSZI Megálló interaktív istentisztelet a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg.
1 Rodrigo Borgia, alias VI. Sándor pápa életéről Etyekwoodon forgatott egy sorozatot az HBO, melyben Jeremy Irons játszotta a pápát.
