Szöveg: Tóth Lilla
Fotók: Tilki-Nagy Titusz, Tóth Lilla, Vida Zsófia
Piliscsaba – 2022. február 6-án megrendezésre került a 95. KÖSZI Megálló istentisztelet a 12. KÖSZI Téli berek évindító hétvége zárásaként a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban. A határokról szóló táborunk lelki ívének kiteljesedéseként Bonnyai Zsuzsanna, a tábor lelki vezetője igehirdetése során elhozta nekünk az evangéliumot, és azt a gondolatot útravalóként, hogy Jézus még a halált is legyőzte, hogy nekünk örök életünk lehessen.
A táborzáró istentisztelet üzenetének teljes megértéséhez szükséges megismernünk az azt megelőző ívet, aminek ez a lezárása, összegzése lehetett. A hétvége során a lehető legtöbb perspektívából végigjártuk azokat a kérdéseket, amelyeket a tábor mottója felvetett, és mindenkinek fontos lenne végiggondolnia. Hol vannak a lelki, fizikai és mentális határaim? Mit érzek akkor, amikor ezeket valaki átlépi? Vagy hogyan tudom magam is kitolni ezeket? Érdemes kilépni a komfortzónámból?
A tábor nyitó áhítatán Bonnyai Zsuzsanna rávilágított arra, hogy saját határaink megismerése két okból is fontos. Egyrészt azért, hogy tudjuk, hol van az a pont, ahol meg kell állnunk, amit nem léphetünk át, ahol már mások kompetensebbek nálunk, ahol már ártanék azzal, ha továbbmennék. De azért is, mert ha tudom, hol vannak a határaim, tudom, meddig tudok elmenni, ez pedig emlékeztet arra, hogy addig viszont el kell mennem. Később megismertük az egyéni és közösséggel kapcsolatos határaink negatív és pozitív példáit is.
Pénteken reggel az ember fejlődésének, előrébb jutásának határairól gondolkodtunk el közösen Bábel tornyának történetének segítségével. Később este A kis herceg című könyv egy részletének kapcsán megismertük egyéni hatalmunk nagyságát: embertársaink iránt, akiket megszelídítettünk – mint a herceg a rókát – felelősséggel tartozunk, amit használhatunk jó és rossz célokra is. Párhuzamot vonva Jézus megkísértésének történetével pedig fontos feladatunk nekünk is, hogy megtaláljuk a határt az építő és a romboló hatalom között, és ellenálljunk a gonosz kísértésének.
Szombaton Dávid és Betsabé történetét képzelt levélváltásokon keresztül dolgoztuk fel, melyben Dávid hatalmas hatalommal rendelkezett és egy pont után már ezt nem jóra, hanem önző, önös érdekekre használta, ezzel más embereknek ártva. Utolsó esti áhítatunk talán leghangsúlyosabb mondanivalója pedig az a felismerés volt – az irgalmas szamaritánus történetének kapcsán –, miszerint „Az vagy, amit teszel!”, teszel, a T betű helyén egy kereszttel, ami kibővíti ezt a kicsi szót. Hiszen küldetésünk embertársainkhoz szól, és akkor tölthetjük azt be, ha átlépünk komfortzónánkon, és Krisztust követve segítjük egymást, mint a szamaritánus.
A Láthatatlan színház programon keresztül A tékozló fiú sorsát dolgoztuk fel különleges perspektívából. A program során a résztvevők egyesével tapasztalhatták meg bekötött szemmel, a különböző érzékszerveikre hatást gyakorolva és a bibliai igerészt hallgatva, hogy milyen lenne a kevésbé hangsúlyos szereplő, az apa helyébe kerülni, és rajta keresztül átérezni a düh, a csalódottság, és végül a megbocsátás érzését. A megbocsátást, aminek a jézusi üzenet alapján nem szabad határt szabnunk.
Ennek az ívnek lehetett a kiteljesedése a tábort záró 95. KÖSZI Megálló istentisztelet. Zsuzska összegezte nekünk a tábor során elhangzott gondolatmagvakat, amelyeknek a tetőpontja és kibontakozása volt az általa választott ige Lukács evangéliumából:
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.”
(Lk 24,5-6)
A záró istentisztelet az evangéliumot hozta el, a gondolatot, hogy Jézus az, aki túl tudott lépni minden emberi határon, aki még a halált is legyőzte a megváltásért. Nem magától értetődő a Feltámadott életével és jelenlétével számolnunk. Hányszor vagyunk rémülten fejet lehajtó asszonyok, kételkedőn rohanó Péterek és Jánosok, hitetlen Tamások, és kétségbeesettségükben megvakult emmausi tanítványok?
Ma hozzánk is szól ez a kérdés: miért keresed az élőt a holtak között, te, aki bezárulsz önmagadba valamilyen bukás után, te, akinek nincs ereje imádkozni? Miért keresed a holtak között az élőt, te, aki magányosnak érzed magad, barátaidtól és talán Istentől is elhagyottnak? Miért keresed a holtak között az élőt, te, aki elveszítetted a reményt, és bűneidbe börtönözve érzed magad? Miért keresed a holtak között az élőt, te, aki a szépségre, a lelki tökéletességre, az igazságosságra és a békére áhítozol?
Az angyal pedig figyelmeztet minket a lényegre: Nincs itt, feltámadt. Emlékezzünk az intésre! Lépjünk ki szomorúságunkból, és nyíljunk meg az öröm és a reménység távlatai felé. Hiszen Jézus Krisztus még a halált is legyőzte, hogy nekünk örök életünk lehessen! Ez a reménység arra bátorít, hogy hirdessük ezt a másokban is új életet fakasztó Örömhírt. Az igehirdetés végén személyes áldást kapott mindenki, majd közös énekléssel zártuk le a tábort.
***
Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról!
Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:
https://www.facebook.com/koszi.toled.jo/
Kövess minket az Instagramon:
https://www.instagram.com/koszi.toled.jo/
Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide:
koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com
A 95. KÖSZI Megálló istentisztelet a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület szervezésében, a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg.
