Veled repül az idő! – Minőségi találkozásokról szólt a 43. KÖSZI Megálló interaktív istentisztelet

Veled repül az idő! – Minőségi találkozásokról szólt a 43. KÖSZI Megálló interaktív istentisztelet

Szöveg: Farkas Zsuzsanna, fotó: Capras Viktor

Budapest – A Deák téri evangélikus templomban került sor 2016. január 24-én az év első Megálló alkalmára, melyen Kendeh K. Péter evangélikus lelkész beszélt a minőségi találkozások rejtelméről. A 43. KÖSZI Megálló istentiszteleten valóban repült az idő, a szervezésről és a szeretetvendégségről pedig ismét a KÖSZI lelkes önkéntesei gondoskodtak.

6. KÖSZI Karácsony - Kis családunk karácsonya

A január valahogy mindig szürkén és nyomasztóan szakad rám. A december ünnepi hangulata, színei és illata után minden évben 31 nap tömény köd és hideg következik, amit az sem enyhít, ha egy-egy órára a tavasz ígéretével kecsegtet a napsugár. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy ebben a január végi, unott állapotban úgy tudok „megállni”, ahogy szeretnék és átérezhetem, mitől más egy minőségi találkozás, mint a többi. Aztán mégis sikerült.

A Mandák Band zenekar, Sánta József vezetésével, megalapozta a hangulatot, hiszen ismét olyan ifjúsági énekeket választottak, melyek még közelebb vitték a hallgatóságot a januári témához. Ezeket pedig olyan átéléssel énekeltek, hogy az önmagában minőségi találkozás volt.

Az énekek mellett erre a vasárnap estére is különleges interaktív drámajátékokkal készült Vajdics Anikó és a Mentactor csoport. A résztvevők először magukban elszámoltak húszig, hogy aztán lépésről lépésre, pillanatról pillanatra megpróbáljanak teljes csendben önmagukra figyelni és kizárni a külvilág zaját. Miután mindenki rátalált saját csöndjére, a vállalkozó szelleműek egy körben álltak az oltár elé és azt a jól ismert játékot játszották, melynek során úgy kell közösen elszámolni húszig, hogy egyvalaki egyszerre csak egy számot mond. Ha mégis ketten mondják be ugyanazt, elölről kell kezdeni egytől. Elsőre talán egyszerűnek tűnhet, de a gyakorlatban legtöbbször csak a sokadik próbálkozásra sikerül egy csoportnak közösen véghezvinnie a feladatot. Azonban ez alkalommal a gyülekezet oltár előtt álló részének, majdnem 35 embernek, elsőre sikerült a számolás, ez az élmény pedig megalapozta a következő játék különleges hangulatát. Ennél a feladat annyi volt, hogy a rendelkezésre álló személyes és kézközelben lévő tárgyakból (telefon, sál, toll, kesztyű) kellett közösen kirakni valamit. A különböző textilekből és apró dolgokból egy leginkább szívre emlékeztető alakzat készült, ami az alkalom végéig ott maradt a földön színesen, vidáman és – páratlanul.

Mindenképp különleges élmény volt ezekben a játékokban részt venni, de valódi jelentőségét csak Kendeh K. Péter igehirdetését hallgatva értettem meg. A bűnös asszony megtisztító könnyeinek történetén keresztül láthattuk meg igazán, milyen az a minőségi találkozás, mely képes teremteni. Jézus és az asszony között bűnbocsátó, megtartó és életre hívó volt az a találkozás, mely a külső szemlélők számára leginkább kínosnak hatott. A minőségi találkozás a mai napig így lesz kötelékké két ember között: az ilyen találkozások során mindig olyasvalami történik, ami nem jött volna létre, ha elmarad a találkozó. Mint például egy szívre emlékeztető forma egy szőnyeg közepén. Olyasvalami, ami egy kívülállónak néhány rongy, azonban az alkotóinak egy kedves emlék – vagy éppen sokkal több. A bűnös asszony számára sorsfordító volt az a néhány itt és most pillanat, melyet Jézussal tölthetett, és ami egy új élet kezdetét jelentette. Ugyanilyen pillanataink lehetnek nekünk is, ha képesek vagyunk valóban odaszánni egy találkozásra önmagunk.

Mindig szíven talál a következő, gyónótükörben elhangzó kérdés: „Felfedeztem már, hogy a saját magamra szentelt idővel, a pihenéssel, a szemlélődéssel, az elcsendesedéssel is részt veszek abban az ajándékozási folyamatban, amit Isten kezdett el?” Szeretnék rá egyszer őszinte igennel felelni és úgy megállni, hogy ne a következő lépésen, a következő feladaton vagy a következő napon gondolkodjak. Néha önmagunkkal is kell találkoznunk, úgy, hogy az minőségi találkozás legyen, ne csupán kötelező elmélkedés. Az a mélyen megélt, tovarepülő idő, amit a családommal, a barátaimmal vagy önmagammal töltök, Istennek tetsző idő. Amikor egymásra figyelve, a perceket egymásnak szánva találkozunk, bármit is csináljunk együtt, olyan egyedi, időtálló emléket alkotunk, ami csak a miénk – és amitől Isten még a januári felhők mögül is ránk mosolyog.

43. KÖSZI Megálló interaktív istentisztelet

Mindenkit szeretettel várunk a következő Megállón 2016. február 21-én, vasárnap 18.00 órakor, ismét a Deák téri evangélikus templomban, ahol az igehirdető Lénárt Viktor lesz. A februári Megálló mottója: „Szép időnk van!”, témája pedig a kínos találkozás.

Szeretettel várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt a következő Megálló istentisztelet szervezésében, illetve akik szeretnének a Mentactor drámacsoport tagjai lenni. E-mail címünk: koszi@koszi.net

Honlapunk a www.koszi.net oldalon érhető el, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak az aktuális programjainkról is.

Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról:

Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:
https://www.facebook.com/keresztenyonkentesek

Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide: koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com

A Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KÖSZI) által szervezett 43. KÖSZI Megálló interaktív istentisztelet a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal és a Pesti Evangélikus Egyház – Deák Téri Egyházközséggel együttműködésben valósult meg.