Bevállalod? – Elszalasztott találkozások a 41. KÖSZI Megálló interaktív istentiszteleten

Budapest – 2015. november 22-én a Deák téri evangélikus templomba látogatók este hat órától átgondolhatták, milyen sokféleképpen szalaszthatók el a találkozások. A 41. KÖSZI Megálló istentiszteleten Németh Zoltán evangélikus lelkész hirdette az igét, a szervezésről és a szeretetvendégségről pedig a KÖSZI lelkes önkéntesei gondoskodtak.

Olyan sokszor fordul elő az életben, hogy nincs időm egy találkozásra, lekések valamit, vagy lassan hagyok elkopni kapcsolatokat. Bizonyára ezekkel nem csak én vagyok így, az ilyen estek felett más is hajlamos könnyen vállat vonni és elkönyvelni, hogy életünk részei. Azonban ezzel a témával kapcsolatban görbe tükröt tartott elém a Megálló istentisztelet.

Az idei évad harmadik alkalmán Németh Zoltán prédikált, az igei üzenetet pedig a Vajdics Anikó vezette Mentactor csoport interaktív drámajátéka segített megérteni azoknak, akik játszottak – és azoknak is, akik csak külső szemlélők maradtak. Ez alkalommal is Huszák Zsolt vezetésével énekelt a HangszóRock zenekar, akiknek előadásában igazán szívhez szóltak ifjúsági dallamok és így segítettek megragadni e különleges téma mondanivalóját.

A résztvevők a Lukács evangéliumában található példázatot, a tékozló fiú történetét, hallhatták, melyet Németh Zoltán lelkipásztor egy szokatlan nézőpontból vizsgált. Ez a történet általában úgy él szívünkben, mint a lázadó fiú meséje, aki a legnagyobb mélységek megjárása után megváltozva és felnőve tér haza. De valahogy elfelejtjük megemlíteni testvérét, aki, mint a család kötelező kelléke, otthon marad és ha valamikor menni is akart, sosem tette meg. Az ő sértettsége talán jogosnak tűnik, mikor öccse hazatér és ünnepséget rendeznek a tiszteletére, de mégsem az. Féltékenységén túllátva valójában a legfontosabb szimbólum, hogy édesapja utána megy és így szól hozzá:: „Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied.” (Lukács 15,31). Ezt továbbgondolva pedig már nem nehéz leborulni az isteni szeretet előtt. Mert az Úr pont ilyen: mindig mellettünk van és mindene a mienk. Ha vele marad el egy találkozás, az soha sem az ő hibája, ez egyedül rajtunk áll.

Ezen a vasárnapon az interaktív drámajáték igazán összeforrt az igehirdetéssel és együtt mutattak rá, mit jelent valójában egy elszalasztott találkozás. A történetre készülve az első játék során mindenkinek lehetősége nyílt felállni a padokból és körbejárni a templomot – úgy, ahogy még soha. Az előre felkészült segítők megálltak különböző pozíciókban és különböző tárgyakkal, hozzájuk mehettek oda, akik „bevállaltak” egy ilyen érdekes találkozást. Így volt, aki átölelt egy idegent; aki táncra perdült az oltár előtt; aki megkóstolta a kínált almát; vagy épp megsimogatta egy lefátyolozott hölgy kezét. Voltak olyanok is, akik éltek minden lehetőséggel és így tapasztalhatták meg, mennyi mosolyt tartogat egy váratlan és ismeretlen találkozás, amit kár lenne elszalasztani.

Mindenki összeszedhette ezekkel kapcsolatos gondolatait egy másik játék során, ahol először felvettük a földre dobott papírgalacsinokat, majd néhány fős csoportokba állva mondatokká formáltuk a cetliken szereplő szavakat. Így születtek egyedi megfogalmazások olyan szavakból, mint a kutat, a meddig, a régen, a botladozva, a tapogatózva vagy a szédület – attól függően, mit szerettek volna magukkal vinni és mit láttak mögéjük a résztvevők.

Már a Biblia első lapjain olvasható, hogy az ember, a bűneset után, elrejtőzik Isten elől és szeretné halogatni azt a bizonyos találkozást. Így szeretnénk elbújni mi is életünk egyes helyzetei elől és így teszünk elszalasztottá olyan találkozásokat, melyek utat mutathatnának egymáshoz, önmagunkhoz és Istenhez is. Olyan találkozásokat, melyek sorsfordítók lehetnének. Ezek után elgondolkodtam én is, mit szeretnék magammal hozni e november végi délutánról, de ezt megválaszolta helyettem az ajándékba kapott ’vonaljegy’, melyen József Attila jól ismert idézete állt: „Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot.”

Az adventi Megálló rendhagyó lesz mind helyszín, mind időpont tekintetében, ugyanis a Megállót a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség látja vendégül.

A következő Megálló istentiszteletet 2015. december 13-án vasárnap 18.00-kor a Mandák Mária Evangélikus Gyülekezeti Házban tartjuk, mely a 1086 Budapest, Karácsony Sándor utca 31-33. alatt található. Az igehirdető Bolba Márta lelkész lesz, a téma pedig a találkozásra való várakozás.

Szeretettel várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen vennének részt a következő Megálló istentisztelet szervezésében, illetve akik szeretnének a HangszóRock zenekar vagy a Mentactor interaktív drámacsoport tagjai lenni. E-mail címünk: koszi@koszi.net

***

Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról!

Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:
https://www.facebook.com/koszi.toled.jo/

Kövess minket az Instagramon:
https://www.instagram.com/koszi.toled.jo/

Kövesd TikTok csatornánkon legújabb videóinkat:
https://www.tiktok.com/@koszi.toled.jo

A Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KÖSZI) által szervezett 41. KÖSZI Megálló interaktív istentisztelet a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal és a Pesti Evangélikus Egyház – Deák Téri Egyházközséggel együttműködésben valósult meg.

Megálló
Előző bejegyzés
Titkok kapujában a 14. KÖSZI Nyomkereső készségfejlesztő táborban
Következő bejegyzés
6. KÖSZI Karácsony – Kis családunk karácsonya
keyboard_arrow_up