Pihenő agyak, szorgos kezek és lábak – amikor a borítékolásból közös élmény lett
Szerző: Tóth Viktória Zsuzsanna írása nyomán
Fotó: Csonka Krisztina Barbara
Budapest – 2026. augusztus 12-én a KÖSZI önkéntesei – köztük a GreenLink (CERV) projekt résztvevői – borítékolós önkéntesnapon segítették a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát (MEÖT): egy közelgő program meghívóit és tájékoztató anyagait készítették elő. A közös munka a vártnál jóval gyorsabban haladt, a monoton feladatból pedig zene, beszélgetések és nevetés mellett közösségi élmény lett.
Már útközben lelkes voltam a nap miatt: jó volt tudni, hogy újra találkozhatunk a többiekkel, és együtt dolgozhatunk egy közös feladaton. Aztán a vonatom egyre több késést szedett össze. Először még bíztam benne, hogy nem lesz belőle gond, de ahogy teltek a percek, egyre inkább azon izgultam, vajon odaérek-e időben. Végül pont kezdésre érkeztem meg, és a belépés után már jöttek is a mosolygós köszönések és az ismerős arcok – köztük olyanoké is, akikkel a korábbi borítékoláson már együtt dolgoztunk.
A többiek már munkára készen vártak. Az U alakban elrendezett asztalokon meghívók, prospektusok, információs lapok és plakátok sorakoztak.
Nem kellett sok idő, hogy kialakuljon a közös ritmus: egy idő után mindenki tudta, mi következik, és ha valahol megakadt a folyamat, együtt találtuk meg a megoldást. Ahogy egyre jobban összeszoktunk, úgy gyűltek egyre gyorsabban a lezárt borítékok is.
Közben végig szólt a zene. Beszélgettünk, nevettünk, együtt énekeltünk, és akadt olyan is, aki a kedvenc zenéjére táncra perdült. A borítékolás monotonitásában volt valami kifejezetten pihentető: egy idő után már nem kellett különösebben gondolkodnunk, csak tettük a dolgunkat. Jólesett egy kicsit kikapcsolni az agyunkat, miközben a zene és a társaság gondoskodott róla, hogy az egész sokkal inkább közös programnak, mint munkának érződjön.
Délben félretettük a borítékokat, és a munka helyét átvették a beszélgetések. Szóba kerültek a nyári tervek, a közelgő programok és persze a KÖSZI is. Jó volt megtapasztalni, hogy az önkéntesnap nemcsak arról szól, amit együtt elvégzünk, hanem arról is, hogy közben van időnk egymásra.
Ebéd után egyikünk ránézett a sportórájára, és meglepődve látta, hogy már közel négyezer lépésnél jár. Nem is csoda: aki a borítékokat töltötte, folyamatosan járta az asztalokat, és gyűjtötte össze a következő pakkhoz szükséges anyagokat. Úgy tűnt, a borítékolás az agyunkat ugyan pihentette, a lépésszámlálót viszont alaposan megdolgoztatta.
Amikor az utolsó boríték is a helyére került, szinte furcsa volt megállni. Ennyi lett volna? A 18 óráig tervezett feladattal már kora délután végeztünk. A sok kéz nemcsak gyorsabbá tette a munkát: közben kialakult az a jó érzés is, hogy együtt haladunk, és mindenki hozzátesz valamit a közös eredményhez.
A szerdai napból ezért nem egyszerűen a borítékolás marad meg bennem, inkább a megérkezés utáni mosolyok, a zene, a nevetések, az ebéd melletti beszélgetések és az a pillanat, amikor elkészült az utolsó boríték is. Jó volt megtapasztalni, hogy egy önkéntes feladatnak nem kell különlegesnek vagy látványosnak lennie ahhoz, hogy adjon valamit: ezen a délutánon egyszerre tudtunk hasznosak lenni, kiszakadni a hétköznapokból és kapcsolódni egymáshoz. Egy egyszerű borítékolásból így lett valódi közös élmény.
Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról, és önkéntes lehetőségeinkről!
Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:
https://www.facebook.com/koszi.toled.jo/
Kövess minket az Instagramon:
https://www.instagram.com/koszi.toled.jo/
Kövesd TikTok csatornánkon legújabb videóinkat:
https://www.tiktok.com/@koszi.toled.jo
Ezúton is köszönjük a KÖSZI-s önkéntesek munkáját, közülük többen az Európai Unió finanszírozásával, a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) – Greenlink program keretében tartott velünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindenképpen értesülj az aktuális programjainkról és ajánlatainkról!