Szöveg: Makó Barbara
Fotó: Vida Zsófia
Budapest – 2021. június 27. és július 3. között került megrendezésre a 10. SZIVI Ifjúságivezető-képző tábor a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégiumban, Zuglóban. A fejlesztő táborban 11 résztvevő sajátította el a táborszervezői és vezetői készségeket, amiket rögtön ki is próbálhattak élesben: a délelőtti képzések után délutánonként a 25. KÖSZI Napvető mesetábor felnőtt vezetőinek segítettek a gyerekek táboroztatásában. A képzés vezetője idén Vilmánszki Borbála és Koknya Dorottya volt, a résztvevők szemszögéből Makó Barbara meséli el az élményeit.
Már régóta járok KÖSZI-táborokba és mindig is nagyon érdekelt, milyen lehet vezetőnek lenni, így amikor tavasszal meghívtak, hogy vegyek részt nyáron a Szívvel-Lélekkel Alapítvány ifiképzésen, nagyon megörültem. Azt már tudtam, hogy a képzés két éves, és minden évben külön tudást tartogat az aktuális első- és másodéveseknek, én pedig lelkesen csatlakoztam az elsőévesek csapatához. Külön örültem, hogy az ifiképző a 25. KÖSZI Napvető mesetáborral egyidejűleg folyt, hiszen így az elméleti tudást, amit kaptunk, rögtön gyakorlatba is ültethettük.
A vasárnapi megérkezés után megismerkedtünk a Napvető mesetábor vezetőivel, akiknek a tábor további részében segítséget nyújtottunk az 1-4. osztályos gyerekek táboroztatásában. Majd az előkészületek után egy közös áhítatra ültünk össze, ahol együtt hangolódhattunk rá a táborra, ezáltal hamar közel kerültünk egymáshoz, ami véleményem szerint az egész tábor alatt érezhető volt. Minden nap együtt reggeliztünk a gyerekek érkezése után, és egy közös áhítaton is részt vettünk. Ezt követően, amíg a kis táborozók a KÖSZI Napvető mesetábor napi témájával, egy-egy érzékszervünkkel ismerkedtek a Kupaktanács névre hallgató kreatív témafeldolgozó programon, addig mi ifisek – külön az első- és másodévesek – saját megbeszéléseken dugtuk össze a fejünket Borka és Dorka vezetésével.
A képzések során én és a többi elsőéves betekintést nyerhettünk többek között egy tábor szervezésének menetébe, a KÖSZI történetébe, és általánosan az önkéntességbe. Ezeken kívül elmélyültünk abban, hogy milyen egy jó vezető, és hogy milyen pszichológiai, lélektani jellemzői vannak az egyes korosztályoknak. Ezek az alkalmak nekem külön nagy pluszt nyújtottak, mivel segítségükkel jobban beleláthattam olyan dolgokba is, amikről eddig táborozóként nem tudtam, illetve olyan képességeket sajátítottam el, mint például, hogy hogyan találjam meg egy gyerkőccel a közös hangot, vagy hogy hogyan dolgozzak csapatban hatékonyan.
A másodéveseknek már sokkal inkább a terepen várható akadályokra koncentrált a képzésük, ők azokat a dolgokat gyakorolták, amiket az első évben megtanultak elméleti szinten, illetve részletekbe menőbb betekintést kaptak abba, hogy hogyan lehet egy tábort sikeresen megszervezni, kivitelezni. A gyakorlati feladatok részeként fel kellett építeniük egy saját programot, melyet pénteken meg is valósítottak, valamint több programon is hospitáltak, azaz megfigyelték a feladatokat, a vezetők és a gyerekek közös munkáját, majd erről értékelést készítettek, leírták saját meglátásaikat és tanulságaikat.
A tanulás mellett persze szakítottunk időt a szórakozásra is. Esténként együtt játszottunk, táncoltunk, EB meccset néztünk, illetve egyik este a trénerek csapatépítő szabadulószobát rendeztek be nekünk, ahol egy csapatként kellett túljutnunk az akadályokon. A Napvető tábor vezetőinek minden este volt megbeszélése, ahol értékelték az adott napi eseményeket és átbeszélték a következő napot, ehhez hasonlóan mi is megtartottuk a saját ifiképzős megbeszélésünket, ahova később a trénereink is csatlakoztak. A nap többi részében az éppen folyó mesetábor programjainak lebonyolításában segédkeztünk, vagy éppen játszottunk a gyerekekkel. A tábor közben és végén visszajelzést is kaptunk Borkától és Dorkától a teljesítményünkkel kapcsolatban, ami szintén nagyon sokat segített mindenkinek a személyes fejlődésben.
A Napvető mesetábor utolsó napján a kis táborozóktól való elköszönés után mi még maradtunk kicsit, és a másodévesek által szervezett programra verődtünk össze. Több állomáson kellett feladatokat megoldanunk, volt ahol logikai, máshol pedig ügyességi játékok voltak. Fel kellett ismernünk zenéket dúdolás alapján, illetve a hét eseményei alapján egy kvízt is ki kellett töltenünk. Majd mindenki megkapta az oklevelét a jól teljesítés jegyében. Egy kis esti bulival és Just Dance-el koronáztuk meg a sikeres hetet, másnap pedig elköszöntünk egymástól a mihamarabbi találkozás reményében.
Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem az ifiképzésen, mert mint sok más korábbi táborozónak, nekem is nagy vágyam, hogy egyszer én is táborvezetőként vehessek részt egy táborban, amihez ez a pár nap nagy előrelépést jelentett. Alig várom, hogy jövőre már másodévesként én is kipróbálhassam a programszervezés izgalmait, utána pedig táborszervezőként erősíthessem a KÖSZI önkéntes csapatát!
***
A 10. SZIVI Ifjúságivezető-képző tábor a Szívvel-Lélekkel a Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány szervezésében, a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesülettel együttműködve valósult meg.
