Okos döntéshozatal a gyakorlatban – stratégiák és mentális modellek a hatékony fejlődéshez
Szerző: ánosi Szabina írása nyomán
A KÖSZI Egyesület LevelUp tematikájához kapcsolódó szakmai cikksorozat első része a tudatos döntéshozatal kérdését járja körül. A GreenLink (CERV) projekthez kapcsolódó cikksorozat célja, hogy közérthető módon mutasson be olyan készségeket és gondolkodási eszközöket, amelyek a mindennapi életben, a közösségi helyzetekben és a személyes fejlődésben is használhatók.
LevelUp
Minden nap számtalan döntést hozunk, amelyek észrevétlenül is formálják személyes és szakmai fejlődésünket. A LevelUp szemlélete nem a hagyományos értelemben vett iskolai tanulásról szól, hanem az életről: problémamegoldásról, időgazdálkodásról és tudatos haladásról. Hogyan osztod be az idődet, és hogyan haladsz előre, ha több út is lehetséges? A LevelUp témáit bemutató cikksorozat első részében azt járjuk körül, mi nehezíti a jó döntéseket, és milyen egyszerű gondolkodási eszközök segíthetnek abban, hogy tudatosabban válasszunk a lehetőségeink közül.
1. A jó döntést gátló tényezők
A döntéshozatal gyakran azért okoz kihívást, mert elménk gyakran információs túlterheléssel és döntési fáradsággal küzd. A bőség zavarában a halogatás és a hibázástól való félelem könnyen megnehezítheti a választást. Minél több információt, lehetőséget és szempontot próbálunk egyszerre mérlegelni, annál nehezebbé válhat a prioritások felállítása és a döntés meghozatala.
A jó döntés ezért nem feltétlenül a „tökéletes” döntés megtalálását jelenti. Sokkal inkább azt, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján képesek vagyunk mérlegelni, felállítani a prioritásainkat, majd vállalni a választásunkat.
2. Döntéstámogató eszköztár
A hatékony választáshoz sokat segíthet néhány egyszerű gondolkodási modell. Ezek nem döntenek helyettünk, de új nézőpontokat adhatnak egy-egy nehéz helyzethez.
Racionalitás és intuíció
Döntéseink során egyszerre támaszkodhatunk tényekre, korábbi tapasztalatainkra és megérzéseinkre. Összetettebb, hosszabb távú kérdéseknél különösen fontos lehet az információk tudatos összegyűjtése és mérlegelése, míg ismerős helyzetekben korábbi tapasztalataink segíthetik a gyorsabb helyzetfelismerést.
Nem mindig a tökéletes döntést keressük – Herbert Simon és a korlátozott racionalitás.
Herbert A. Simon amerikai közgazdász és társadalomtudós a döntéshozatal kutatásának egyik meghatározó alakja volt. Munkáiban azt vizsgálta, hogyan születnek döntések valós szervezeti helyzetekben. Az Administrative Behavior című, először 1947-ben megjelent művében a döntéshozatalt a szervezetek működésének középpontjába állította, későbbi munkáiban pedig továbbfejlesztette a korlátozott racionalitás elméletét.
Simon szerint a valóságban ritkán áll rendelkezésünkre minden lehetséges információ, és az ember figyelme, ideje, valamint információfeldolgozó képessége is korlátozott. Emiatt sokszor nem tudjuk az összes lehetséges alternatívát és azok valamennyi következményét összehasonlítani. A döntéshozó ezért gyakran nem a lehető legjobb, „optimális” megoldást találja meg, hanem egy olyat, amely az adott körülmények között megfelelően jó. Ezt a gondolatot kapcsolta Simon a „satisficing” fogalmához.
Ez a hétköznapi döntéseinkre is felszabadítóan hathat: nem mindig kell megtalálnunk az összes elképzelhető lehetőség közül a tökéleteset. Sokszor az is jó döntési stratégia, ha meghatározzuk, milyen szempontok fontosak számunkra, összegyűjtjük a valóban szükséges információkat, majd választunk egy megfelelő megoldást.
10/10/10 szabály
Egy másik egyszerű döntéstámogató módszer Suzy Welch 10/10/10 szabálya. A módszer lényege, hogy egy döntés lehetséges következményeit három különböző időtávból vizsgáljuk meg: mit jelenthet számunkra rövid, közép- és hosszú távon? Welch ezt szemléletesen 10 perc, 10 hónap és 10 év távlatával határozza meg.
A módszer alkalmazása három időbeli dimenzióra bontja a következményeket:
10 perc – Az azonnali hatás: Mi a közvetlen hatása a döntésnek? A döntés meghozáskor érdemes feltennünk a kérdést: Mennyire befolyásolják most az érzelmeim a választást? Ez a nézőpont segít felismerni és tudatosítani, mennyire befolyásolja választásunkat az adott pillanat érzelmi reakciója (öröme, félelme, stressze stb).
10 hónap – A középtávú következmények: Hogyan fogom érezni magam a döntésemmel kapcsolatban, amikor az érzelmi töltet már elpárolgott, de a következmények még jelen vannak? Ez a perspektíva segít leválasztani a döntést a pillanatnyi érzelmekről, és áttereli a fókuszt a hosszabb távú hatásokra.
10 év – A hosszú távú perspektíva: Ez a legfontosabb „szintlépő” kérdés. Hogyan illeszkedik ez a döntés az életem vagy a szakmai pályafutásom hosszú távú értékeihez és céljaihoz? A 10 éves távlat gyakran radikálisan átformálja a döntést, mivel ekkor már nem a napi problémák, hanem az egyén alapvető prioritásai kerülnek előtérbe. Segíthet távolabbról rálátni a helyzetre, és megvizsgálni, hogy választásunk mennyire illeszkedik ahhoz, ami hosszabb távon fontos számunkra.
A három időtáv természetesen nem jóslásra szolgál. A módszer lényege inkább az, hogy különválasszuk a jelen, a belátható jövő és a távolabbi jövő szempontjait.
3. Okos döntések szorongás nélkül
A LevelUp szemléletének lényegi eleme saját gondolkodásunk tudatosabb megismerése, valamint a hibák elfogadása. A rossz döntések nem kudarcok: lehetnek a tapasztalatszerzés eszközei, amelyekből tanulva szintet léphetünk. Ha előre meghatározzuk a választáshoz feltétlenül szükséges információmennyiséget, csökkenthetjük a túlgondolást és az ebből fakadó bizonytalanságot.
Az okos döntéshozatal fejleszthető készség. A LevelUp szemlélete rávilágít arra, hogy a tudatos mérlegeléssel, a megfelelő modellek alkalmazásával és a hibákból való tanulással kezünkbe vehetjük az irányítást és egyre tudatosabban hozhatjuk meg döntéseinket.
A szintlépés tehát nem azt jelenti, hogy mostantól mindig tökéletes döntéseket hozunk. Inkább azt, hogy egyre jobban értjük, hogyan döntünk, milyen szempontok befolyásolnak bennünket, és milyen eszközökkel tudunk tudatosabban választani. A LevelUp cikksorozat következő részeiben további olyan készségeket és gondolkodási eszközöket mutatunk be, amelyek ebben segíthetnek.
Forrásjegyzék:
Kerchner András: Döntéshozatal. Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2018. Hozzáférés: 2026. augusztus 8.
https://innovativ-tudasvaros-efop361.uni-miskolc.hu/files/1031/Donteshozatal_tananyag.pdf
Simon, Herbert A.: Administrative Behavior: A Study of Decision-Making Processes in Administrative Organization. Macmillan, New York, 1947.
Schwarz, Gary – Christensen, Tom – Zhu, Xufeng: „Bounded Rationality, Satisficing, Artificial Intelligence, and Decision-Making in Public Organizations: The Contributions of Herbert Simon.” Public Administration Review, 82 (2022), 902–904.
Welch, Suzy: 10-10-10: 10 Minutes, 10 Months, 10 Years – A Life-Transforming Idea. Scribner, New York, 2009.
Sahil Bloom: „The 10-10-10 Rule, Advice on Life, & More.” Hozzáférés: 2026. augusztus 9.
https://www.sahilbloom.com/newsletter/the-10-10-10-rule-advice-on-life-more
Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról, és önkéntes lehetőségeinkről!
Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:
https://www.facebook.com/koszi.toled.jo/
Kövess minket az Instagramon:
https://www.instagram.com/koszi.toled.jo/
Kövesd TikTok csatornánkon legújabb videóinkat:
https://www.tiktok.com/@koszi.toled.jo
A szakmai cikk az Európai Unió finanszírozásával, a Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) – GreenLink program keretében valósult meg a KÖSZI Egyesület szervezésében, valamint a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal együttműködésben.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindenképpen értesülj az aktuális programjainkról és ajánlatainkról!