Kedves Szülők!
Engedjétek meg, hogy kezdetként a legfontosabbról, a vírus kapcsán a gyerekek kezeléséről ejtsek szót. Előbb saját, legfontosabb gondolatomat osztanám meg, majd megmutatnék egy lényegretörő, tűpontos cikket is.
A gyerekek pontosan érzik, hogy minden megváltozott, és szüleik érzelmi állapotát is. De ha a szülők nyugodtak, eddig megszokott, biztonságot nyújtó napjaik akkor is fenekestül felfordultak. Ez, még ha van benne örömteli változás is, feszültséget kelt bennük.
A gyerekek sokszor még nem tudják szavakban kifejezni érzelmi állapotaikat, feszültségük viselkedésesen, azaz „rosszaságban” jelenik meg. Ezért nem kell megrémülni, ha a gyerek a szokottnál is nehezebben kezelhető, inkább segíteni kell neki megérteni, megfogalmazni, mit érez, megnyugtatni őt, és megvárni, amíg egy új, megnyugtató, fix rendszer, napirend, szabályrendszer beáll – ő is meg fog nyugodni (ha a szülő is).
A gyerekek feszültségét még a mozgás, játék, szülővel közös tevékenység, testi kontaktus, az ő szintjükön való őszinte beszélgetések, a közös rituálék, a kreatív alkotás és a mesék tudják oldani. Ezeket érdemes most orvosságként alkalmazni, sokszor hatásosabbak minden szankciónál.
Ne felejtsük el, hogy nemcsak mi veszítettük el egy időre az eddigi életünk örömeit, hanem a gyerekek is. Először akár meg is kell ezt gyászolnunk. Egyik napról a másikra eltűntek a társaik, a közös játékaik, a programjaik… és nagy eséllyel a nagyszüleik, dédszüleik társasága is. Fontos, hogy értsék, mi történik, tudják, hogy ez átmeneti, és próbáljuk valamiképpen pótolni azt, ami hiányzik. Segítsünk a gyerekeknek megfogalmazni, amit éreznek, és javasoljunk alternatívákat, ötleteljünk közösen!
A nagyszülőkkel pedig az online térben most is találkozhatnak – ez kölcsönösen nagyon fontos lelki muníció most a két generációnak, akikért felelősek vagyunk. Éljünk a lehetőséggel, videotelefonáljunk, telefonáljunk, készítsünk videókat, ajándékokat!
Útmutató gyermekek gondviselői számára
Forrás: https://emdr.hu/
– SZŰRJE MEG AZ INFORMÁCIÓKAT:
A gyermekeknek ÉRTHETŐ és VALÓS információra van szükségük, a korosztályuknak megfelelő módon szűrve és értelmezhetővé téve. Fontos, hogy ne tegyük ki olyan információknak, híreknek és képeknek a gyermekeket, melyek meghaladják a megértési képességüket. Ha kell, válasszon ki egy vagy két olyan időpontot a napban, amikor szigorúan EGYÜTT megnézik a híreket, vagy informálódnak az interneten, annak érdekében, hogy elmagyarázhassa a fejleményeket és megnyugtathassa a gyermeket.
Fontos, hogy realisztikus fókuszt használjon, ami elsősorban a pozitív fejleményekre koncentrál. Magyarázza el a gyermekeknek, hogy sokan dolgoznak a helyzet megoldásán, és a TV-ben vagy weben látott hírekből is ezeket a pozitív aspektusokat emelje ki.
– GONDOSKODJON A GYERMEKEK BIZTONSÁGÉRZETÉRŐL:
Ez elsősorban azt jelenti, hogy biztosítsa, hogy a gyermekek továbbra is gyermekként viselkedhessenek: játszhassanak, viccelődhessenek, megírhassák a házi feladatukat és új dolgokat tanulhassanak.
Valamint, hogy anélkül lehessenek együtt a szüleikkel, rokonaikkal és más megbízható ismerőseikkel, hogy mindenhol csak ijedt és riadt arcokat látnának. Nem szabad elfelejtenünk, hogy legyenek a gyermekek bármilyen kicsik, ugyanúgy észlelik és megértik szüleik, gondviselőik érzéseit és mentális állapotait.
Ahhoz, hogy egy gyermek biztonságban érezze magát, egy olyan felnőttre van szüksége, aki képes szeretetet adni és kontrollal rendelkezik – elsősorban önmaga – és lehetőleg a helyzet felett is.
A gyermekek észreveszik a szülői következetlenségeket is. Tehát például, ha azt mondom, hogy: „Semmi ok a félelemre”, ugyanakkor vésztartalékokat halmozok fel élelmiszerből, az a gyermekben zavarodottsághoz vezethet, és ezáltal megkérdőjelezheti magában a szülő szavahihetőségét, megbízhatóságát. A bizalom pedig elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy egy gyermek biztonságban érezze magát.
Ne felejtse el, hogy ha magát sem tudja megnyugtatni, a gyermekének sem tud biztonságérzetet nyújtani! Ilyen esetben forduljon támogatásért a rokonokhoz, hozzátartozókhoz, a közösséghez, barátokhoz, vagy ha szükséges, kérje egy klinikus segítségét.
A későbbiekben további anyagokkal jelentkezem, kapcsolódó témákban!
Üdvözlettel:
dr. Horváthné Pellionisz Petra
